Víziröplabda
Azok közül a csapatsportok közül, melyeket vízben is lehet játszani az aQuolley pályán, a leginkább elterjedt változat a víziröplabda, avagy nemzetközi használatra szánt nevén: aQuolley. Aki még nem látott ilyet, képzelje el, ahogy a strandröplabdát nem a parti homokban, hanem egy tóban, egy folyóban vagy egy medencében felállított pályán űzik, speciális labdával és hálóval, valamint a vízben folyó játékhoz igazított egyedi szabályokkal.
Verziók a világ más részein
A víziröplabda nem teljesen előzmény nélküli történet, nemzetközi téren aqua volley, water volleyball, pool volley, splash volley néven bizonyos elemei régóta fellelhetők az interneten. Ha valaki rákeres ezen szavak bármelyikére, számtalan gyártó különböző termékeivel találkozhat. Ezek a legtöbbször valamilyen felfújható (és ezért a használat szempontjából rendkívül) rugalmatlan, ún. monolit pályák.
A világ különböző részeiről feltöltött videók arról tanúskodnak, hogy a játékszabályok racionalizálása, egységesítése még nem történt meg, ami talán érhető is annak tükrében, hogy ugyanez igaz a pályainfrastruktúrára is. Mivel mindkét probléma – alkalmatlan pályák, kiforratlan szabályok -, problémás a játék globális térhódítása szempontjából, a víziröplabda mind a mai napig nem foglalta el azt a helyet az élménysportok körében, amely joggal megilletné az érdeklődők száma vagy a játék által nyújtott élmény alapján. Jelen oldal tulajdonosai ezen szeretnének változtatni és az általuk kifejlesztett pálya és szabályrendszer elterjesztésével mindenkihez eljuttatni a víziröplabda élményét
Mi kell a játékhoz?
A játék folytatására alkalmas vízterület
A Balatonon szinte mindenhol találhatók olyan homokos altalajjal rendelkező strandok, partszakaszok, amelyek fokozatosan mélyülő vizeiben fel lehet állítani a pályát és a hálót, de lehetnek még alkalmas részek más tavak, folyók fürdőhelyeinél is.
Két esetben nincs értelme felállítani a pályát. Ha a felszín alatti mederfenék tömörsége nem elegendő ahhoz, hogy elbírja a játékosok súlyát (pl. iszapos fenekű tó vagy folyómedrek) vagy ha szilárd ugyan az altalaj, de nem tanácsos azon hirtelen mozdulatokat tenni mezítláb, mivel az ott található kövek, kavicsok és egyéb szennyeződések bármikor megsebezhetik a játékosok talpát.
Pálya infrastruktúra
A víziröplabdapályát kijelölő vonalak és a háló vízben történő elhelyezése, a szabályok által előírt pozícióban és méretben tartása egy olyan közegben, amelyik állandóan mozog, hullámzik korántsem egyszerű feladat. Az elmúlt évek folyamatos műszaki újításainak köszönhetően az oldal tulajdonosai által kifejlesztett Multifunkciós Vízi Sportpálya (rövid nevén: aQuolley MVS) mostanra az összes idevágó problémát megnyugtató módon abszolválta; maradéktalanul megfelel a vele szemben támasztott használati és biztonsági elvárásoknak.
Labda
Annak ellenére, hogy a víziröplabda világszerte meglehetősen elterjedt szabadidős tevékenység – persze ahány ország, annyiféle pályával, szabállyal -, még sincs olyan labda, amit kifejezetten erre a célra találtak volna ki.
Az elég korán kiderült, hogy a strandröplabdák alkalmatlanok, lévén túl nehezek, túl rugalmatlanok a vízben történő használathoz. Az egyik gond rögtön az, hogy a strandröplabda a vízben egész egyszerűen szétveri az amatőr játékos karját, kezét, ami egész biztosan nem cél egy szabadidős tevékenység esetében. A másik probléma még súlyosabb témakört feszeget, szó szerint.
A teremröplabdában a hálótartóoszlopokat nagyjából 500 kg-os terhelés kibírására tervezik, igazodva a legnagyobb erejű ütésekhez és a teremlabda súlyához. Ahhoz, hogy ugyanilyen teherbírású legyen egy vízben elhelyezett háló tartó- és rögzítőszerkezete vagy fixen kell telepíteni a tartóoszlopokat, vagy olyan nagy tömegű fémalkatrészekből kell azokat készíteni, ami a pálya mobilitásáról való lemondással lenne egyenértékű.
Az aquolley.com rövid távú tervei között szerepel az erre a célra leginkább megfelelő labdatípusok kifejlesztése, majd forgalmazása. Addig is a fenti szempontok és az elmúlt négy év tapasztalatai alapján a víziröplabdát egy kellően érzékeny, a rárakodó vízzel együtt sem túl súlyos, gumiból vagy ftalát mentes PVC-ből készült 5-ös vagy 6-os méretű labdával célszerű játszani.
Alkalmazkodás a pillanatnyi igényekhez
Létszám: 2 – 16 fő
A pálya viszonylag egyszerű átméretezhetőségének és a három egymás utáni érintést megengedő játékszabálynak köszönhetően már két ember is hallatlanul intenzív, ugyanakkor látványos csatát vívhat egymással. Persze az egyéni meccsek során fokozottan ügyelni kell az erőnlét helyes beosztására, minthogy a hosszú labdamenetek villámgyorsan lemeríthetik még a legfittebb sportolók akkumulátorait egy olyan szakágban, ahol a csere nem megengedett.
A pálya a fent említett 2 főtől indulva egészen 16 ember egyidejű játékigényének kiszolgálására alkalmas, természetesen minden létszámhoz tartozik egy optimális térfélméret, lásd erről részletesen a versenyszabályzat idevágó részeinél leírtakat. Szükség esetén a térfelek finomhangolásával még az is elérhető, hogy páratlan létszám esetén is nagyjából egyenlő esélyek mellett küzdhessen egymással a két csapat.
Infrastruktúra beállítás
Minél magasabb a résztvevők tudásszintje, annál nagyobb lehet az egy főre eső térfélméret. Minél alacsonyabbra kerül a hálómagasság beállításra, annál hatékonyabbak, gyorsabbak lesznek a befejező érintések, miáltal a támadás, illetve a védekezés kivitelezése egyre intenzívebb erőfeszítést igényel a résztvevőktől. Természetesen ugyanez fordítva is igaz: a hálómagasság emelésével lassítható, az egy főre eső térfélméret csökkentésével pedig könnyíthető a játék.
A hálót mindig olyan magasra célszerű tenni, hogy lehetőleg senki ne tudjon dinamikus támadásbefejezést indítani, ergo mindenki arra legyen kényszerítve, hogy technikás érintések révén érjen el sikereket, ne pedig izomból, erőből, az adottságainak köszönhetően. Az egyes csapatok térfélméretét úgy célszerű beállítani, hogy azt képesek legyenek hatékonyan védeni.
Szakág kiválasztás
Az aQuolley játékok valódi csábereje a vegyes szakágakban mutatkozik meg igazán, amikor is fiúk, lányok, férfiak, nők, idősek és fiatalok tetszőleges kombinációban, közel hasonló esélyek mellett csaphatnak össze egymással és vívhatnak késhegyre menő csatákat a győzelemért.
Végletekig kiélezett, látványos küzdelem vegyes összetételű csapatok esetén?
Ez egyetlen másik sportágban sem tud olyan mértékben megvalósulni, mint a víziröplabdában. Mindez részben annak köszönhető, hogy a víz egy bizonyos szintig valóban képes elfedni a nemek és a generációk fizikai adottságai közötti szükségszerű különbségeket, másrészt a páros és a hármas szakágak szabályai úgy lettek kialakítva, hogy a lehető leginkább támogassák a vegyes összetételhez történő alkalmazkodást. Hamar belátható, hogy a férfi szakághoz viszonyított minimális színvonal-különbség mennyire csekély ár a szeretteinkkel, ismerőseinkkel közösen átélt intenzív sportélményből fakadó örömökért. Természetesen az is csak rajtunk múlik hogyan, mivé fejlesztjük tovább a kapcsolatainkat a játék révén megismert emberekkel.
Kategóriák bevezetése
A vegyes páros, vegyes hármas és a vegyes csapat szakágak mind-mind azt a célt szolgálják, hogy férj a feleséggel, barátnő a baráttal, húg a báttyal, öcs a nővérével egy csapatban küzdve játszhassanak közösen (a vízben), hiszen kellő távolságból nézve ez a közös szórakozás minden szabadidős tevékenység legvégső célja.
Ugyanezen elvek mentén célszerű a versenykategóriákat is megválasztani, elvégre az nem lenne túl szerencsés, ha a többgenerációs családi alapon szervezett csapatoknak aktív röplabda versenyzőkkel kellene megmérkőzniük
Célközönség
Az élménysport verzióban a szabályok egyszerűek, könnyen megjegyezhetők, szinte minden téren megengedők azért, hogy a játék minél több ember számára legyen vonzó testmozgás, aktív kikapcsolódási alternatíva. A jól megválasztott szabályok és az azokat kiszolgálni képes infrastruktúra segítségével a víziröplabda potenciális célközönségébe 10-től 75 éves korig bárki beletartozhat, anélkül, hogy bármiféle extrém fizikai adottsággal vagy speciális képzettséggel kellene rendelkeznie.
