Az aQuolley sportok
Az aQuolley pályákon hat különböző vízi sportág űzhető, ezek gyűjtőneve: ’aQuolley sportok’. Mindegyik sportnak megvannak a maga sajátos játékvariációi, szabályai és versenyrendszerei. Ezen az oldalon elterjedtsége miatt csak az aquolley (víziröplabda) szabályai kerülnek részletesen bemutatásra.
Aquolley sportok és szabályok
Szakértői párbeszéd az aQuolley sportokról és víziröplabda szabályairól angolul.
Aquolley: az új hullám
Az aquolley egy új sportág, amely a hagyományos röplabda vízbe történő adaptációjából született. Ugyanabból a nagyszerű csapatjátékból ered, mint a strandröplabda és a hóröplabda, de hozzájuk hasonlóan már önálló életet él, saját szabályokkal és célközönséggel. Még nincs versenyrendszere, de egy nap talán mindegyik “testvérénél” nagyobb tömegbázisa lesz, mert a megalkotásakor ez fontosabb szempont volt, mint a látványelemek vagy az anyagi siker.
Az adaptáció összetettsége
Az adaptáció komplexitása számos tényezőből fakad, melyek közül a legfontosabb maga a víz. Annak ellenére, hogy nagyon kellemes benne tartózkodni, valójában rendkívüli problémák egész sorát hordozza, mint játékközeg, különösen, ha az össze előfordulását vizsgáljuk.
Nyílt víz
A szabadvizekben még elméletileg sem létezik két teljesen egyforma szakasz, sőt még egyazon terület is állandóan változik. Igen sokféle altalaj lehet a felszín alatt, ezek közül jónéhánynál folyamatosan módosul a tömörítettség és a fenékfelszín alakzatainak pillanatnyi formája. Mindemellett egyazon térségen belül a különböző részeken eltérő lehet a vízmélység, ehhez jön még hozzá a hullámzás magassága és intenzitása is, ami szintén percről percre változhat.
Medencék
A medencék hasonló akadályokat jelentenek, de itt nagyobb hangsúlyt kap a súlyos sérülések elkerülése érdekében szükséges minimális hely (játékterület + biztonsági zóna) garantálása. Ráadásul a mostani medencéket nem igazán ezekre a játékokra tervezték, így szinte mindig valamilyen más tevékenység kiszolgálását végzik. Ebből, innen ered a térben vagy időben megosztott használat iránti igény. Ha a térbeli leválasztáshoz nincs elég hely, akkor már csak az időszak alapú elkülönítés marad, de ehhez olyan pályainfrastruktúra kell, amelyik lehetővé teszi a gyors és kényelmes átállásokat.
Ezek mind olyan, a résztvevők által megváltoztathatatlan körülmények, amelyek alapvetően befolyásolják az adott helyen egy adott pillanatban egy-egy játékos lehetőségeit. Mindez még összetettebé válik, ha egyensúlyt szeretnénk teremteni a biztonság mindenek felett, a játszhatóság, az inkluzivitás és a dinamizmus egymásnak ellentmondó elvárásai között.
Biztonsági előfeltételek
Vízmélység
Nagyon sekély vízben játszani nemcsak, hogy nem biztonságos, de egyenesen veszélyes. A víz alatti terep a játékosok számára láthatatlan vagy alig észrevehető gödröket és dombokat rejthet.
Amint valaki a játék hevében felugrik vagy oldalra lép, máris komoly sérülésveszélynek teszi ki magát. Ez ellen csak a megfelelő vízmélység jelenthet biztonságos védelmet, ahol már működik a víz mozgást fékező és a becsapódást tompító hatása.
Az általunk elvégzett mérések szerint ehhez legalább 0,7 méteres vízmélység szükséges. A nagyobb vízmélység nemcsak a részvevők biztonságát növeli, de az egyre erőteljesebb képesség kiegyenlítő hatásnak köszönhetően az mérkőzések végkimenetelét is nyitottabbá teheti.
A vízmélységgel kapcsolatos másik megfontolás a felső határhoz kapcsolódik. Az átlagosnak tekinthető 1,8 méteres játékos magasságból kiindulva kb. 1,3 méter a gyakorlati maximum jön ki. Ezt meghaladó vízmélység esetén inkább “úszóröplabdáról” beszélhetünk, ami ugyan rendkívül hatásos lehet a vízilabdázók edzéséhez, de hétköznapi használatra nem praktikus.
Következésképp a telepítési irányelveink 0,7 és 1,3 méter közötti vízmélység tartományt írnak elő.
Minimális térigény
Házi medencéknél előfordul, hogy a játéktér és a játékközeg határa ugyanaz, de intézményi szinten ez nem elfogadható megoldás az igen jelentős sérülésveszély miatt. Melegágya ugyanis annak, hogy a mentés közben vagy utána a játékos a medencefalnak, vagy egyéb akadálynak csapódjon és komolyan megsérüljön.
Ezt elkerülendő a minimális térigény kiszámításakor a megszokott játéktérhez minden oldalon 1-1 méter biztonsági zónát kell hozzá adni. Mivel a 8×4 méteres játéktéren már elég sokféle szakág játszható, abból kiindulva kapjuk meg az általunk minimális térigényként megadott 10 x 6 métert.
Speciális labda használata
Kétféle problémával jár a teremben vagy a homokban megszokott labdák használata, amelyek túl nehezek a vízben történő játékhoz. Egyrészt nagyon könnyen sérülést okozhatnak az amatőr játékosok kezén, ujján. Másrészt hosszútávon kilazíthatják a talajcsavarok tartását a homokban, gyengítve a pálya viharállóságát. Mindez elkerülhető az általunk kifejlesztett, flatátmentes műanyagból, 0,26 méteres átmérővel, 280 gramm súllyal készült labda használatával. Két labda eleve jár a pályához, utólag is rendelhetők, de hasonmások üzembe állítása is megfelelő megoldás lehet.
Adaptációs kihívások
Miután a megfelelő helyszínek és a speciális labda révén gondoskodtunk a résztvevők biztonságáról, foglalkozhatunk a következő fontos kérdéssel, a röplabda vízi adaptációjának sportszakmai megfontolásaival, hiszen ahhoz, hogy a vízben mindenki számára élvezhető módon lehessen röplabdázni legalább az alábbi négy főproblémára kell megoldást találni.
(1) A víz erőteljesen korlátozza a benne történő mozgást;
(2) az állandóan változó játékosszámhoz eltérő játéktér optimum értékek tartoznak;
(3) hogyan lehet egy ilyen közegben megvalósítani a támadás és a védekezés egyensúlyát, dinamizmusát, illetve
(4) miként lehet ezt a szabadidős szórakozási formát a lehető legszélesebb felhasználói kör számára folytathatóvá tenni.
Válasz lehetőségek
A megoldás részben a pályainfrastruktúra fejlesztésével, részben a szabályok módosításával érhető el.
Infrastruktúra
A térbeli problémák megoldásához az aQuolley pályák 3D alkalmazkodóképességét kell segítségül hívni. A vízmélység növekedésére a hálómagasság emelése jelenthet megfelelő választ több reakcióidőt és csökkentett labdasebességet biztosítva. A játékosok számának változását a térfélméretek azonos irányú módosításával érdemes lekövetni. A pálya térbeli dimenzióinak módosítása nemcsak a vízhez történő alkalmazkodást teszi lehetővé, de azt is, hogy a játék tempója és minősége a játékosok tudásszintjéhez igazodjon.
Szabálymódosítások
Felismerve, hogy a szárazföldön legáltalánosabban elterjedt alkarérintés egy bizonyos vízmélység felett kivitelezhetetlen a vízben megengedett a tenyérrel vagy a szabálytalan kosárérintéssel történő fogadás és a feladás. A kiszámíthatatlan játékközeg kezelése érdekében engedélyezett a támadások ujjbeggyel történő befejezése is. A játékosok lényegében bármely testrészükkel bármilyen módon beleérhetnek a labdába, kivéve a dobásokat, illetve a duplaérintéseket.
A játék közösségi jellege miatt a nyitásfogadásokat nem lehet azonnal visszajuttatni az ellenfél térfelére, kötelező egy csapaton belüli passz.
Annak érdekében, hogy a pontok sorsa lehetőleg labdamenetekben dőljön el, a hálót érintő, de érvényes területre érkező szervákat meg kell ismételni.
Nyitni a játéktéren belülről, de az alapvonalat érintve kell.
Minden visszanyert szervajog után rotálni kell a szerváló személyét a szárazföldi röplabdában alkalmazott szabályok szerint.
Egyéniben, párosban és hármasban tetszőleges helyen állhatnak a játékosok, de 4, 5 vagy 6 fős csapatok esetén a csapattagoknak a szárazföldi röplabdában megszokott szabályok szerint kell változtatniuk a pozícióikat a forgás során.
Összegzés
Az aQuolley stáb által az elmúlt 6 év folyamán kikísérletezett fejlesztések és szabálymódosítások együttes alkalmazása nemcsak a sérülésmentes, egész testet átmozgató fizikai aktivitást tudja garantálni, de a védelem és a támadás közötti egyensúlyt is, és ami talán még fontosabb: a kiegyensúlyozott küzdelem esélyét jelentősen eltérő képességű játékosokból álló csapatok esetén is. Az itt bemutatott eltéréseket leszámítva a röplabda összes többi szabálya gyakorlatilag változtatás nélkül alkalmazható az aquolley/víziröplabda esetén is.
Eredettörténet
2018-ban egy eltökélt apa sportolni szeretett volna a lányaival, de a profi lábteniszben szerzett sérülései ekkora már olyan súlyosak lettek, hogy járni is alig tudott.
Hirtelen támadt egy ötlete: mi lenne, ha a röplabda pályát bevinnék a Balatonba? Egy héten belül ott állt a háló a sekély; vízben és még valami lebegő vonalakat is sikerült barkácsolni a térfelek kijelölésére. A játék azonnal sikert aratott a helyiek és a nyaralók körében.
2021-ben egy mérnök barát csatlakozott a csapathoz, ahol pár hónap alatt megalkották a világ első mindhárom irányban méretezhető víziröplabda pályáját, melyet a vállalkozó kedvű édesapa a következő években szabadalmaztatott és aQuolley néven egy védjegyet is bejegyezetett rá.
A nyíltvízi pályák tökéletesítése mellett a medencékben használható változat kifejlesztése is felkerült napirendre. 2021-ben kezdődött a nyilvános próbaüzem, ami 2023 után egyre több helyszín és ország bevonásával folytatódott. Az aquolley.com címen elindult a honlap is. A szabadvízi pályák fejlesztése 2024 őszén, a medencei változatoké 2025 februárjában ért véget. 2018-tól minden évben amatőr tornák zajlanak a különböző helyszíneken.
A keretrendszer
Az aquolley versenyek szabályozása két elemre épül. A többszintű szabályrendszerre és a jogosultsági kritériumok keretrendszerére. A szabályrendszer a különböző kategóriákban folyó játékot irányítja, míg a jogosultsági keretrendszer a játékosok részvételi jogosultságát határozza meg. Az aquolley szabályrendszer hierarchikus, ahol minden szabályhalmaz az előzőre támaszkodik, ily módon lefedve az összes mérkőzésformátumot.
Elemi játékszabályok
A szabályrendszer alapját az elemi játékszabályok képezik. Ezek pontról pontra definiálják a labdamenet lehetséges történéseit, ideértve a pontok, szettek és mérkőzések megnyerésének vagy elvesztésének módját is. Az elemi játékszabályok a röplabdából lettek átemelve, de azzal a céllal, hogy alkalmasak legyenek a vízben folyó játék irányítására és a lehető legigazságosabb versenyfeltételeket biztosítsák.
Alapszakági szabályok
Víziröplabdában 6 alapszakág létezik. Az alapszakági szabályok azt mondják meg, hogy hány fős csapatok indulhatnak, közülük hányan lehetnek egyszerre a pályán és a létszámtól függő pályaméretet. Előírják ezen felül a szettenként megengedett időkérések (TO), cserealkalmak (SO), valamint a cserealkalmanként cserélhető játékosok számát (PS), és megadják a javasolt hálómagasságokat a vízmélység függvényében.
| SZAKÁG | JÁTÉK.+CSER. | TERÜLET | TO | SO | PS |
| Egyéni | 1 | 8×4 m | 1 | – | – |
| Páros | 2+1 | 9×4 m | 2 | 2 | 1 |
| Hármas | 3+2 | 10×5 m | 2 | 2 | 1 |
| 4-csap. | 4+2 | 11×5 m | 2 | 2 | 2 |
| 5-csap. | 5+2 | 12×5 m | 2 | 2 | 2 |
| 6-csap. | 6+3 | 12×6 m | 3 | 3 | 3 |
TO = Időkérések száma ; SO = Cserealkalmak száma; PS = Alkalmanként cserélhető játékosok száma
Javasolt hálómagasság
| VÍZMÉLYSÉG | NŐK | VEGYES | FÉRFIAK |
| 0,7 – 0,9 m | 2,35 m | 2,4 m | 2,45 m |
| 0,9 – 1,1 m | 2,45 m | 2,5 m | 2,55 m |
| 1,1 – 1,3 m | 2,55 m | 2,6 m | 2,65 m |
Szakági szabályok
A mindenkori versenykiírások szakágakra vonatkoznak. A szakágak meghatározása az alapszakágakból és a csapatok számára kötelezően előírt nemek szerinti összetétel alapján történik. A szakági szabályok tehát azt mondják meg, hogy legalább hány női csapattagnak kell egyszerre a pályán tartózkodnia a mérkőzés folyamán, illetve módosítják a pályaméretet, amely női csapattagok esetén – lásd a női vagy a vegyes szakágakat – némileg kisebb az alapszakági előírásoknál. Az egyes szakágaknál elvárt nemek szerinti megoszlás minimumként értelmezendő, melyektől felfelé el lehet térni.
| KATEGÓRIA | JÁTÉKOSOK | CSERÉK | TERÜLET | HÁLÓ* | KÖVETELMÉNY |
| Női Egyéni | 1 | 0 | 6 x 3 m | 2,45 m | Csak nők |
| Férfi Egyéni | 1 | 0 | 8 x 4 m | 2,55 m | Nincs |
| Női Páros | 2 | 1 | 6 x 4 m | 2,45 m | Csak nők |
| Vegyes Páros | 2 | 1 | 8 x 4 m | 2,5 m | Min. 1 nő |
| Férfi Páros | 2 | 1 | 9 x 4 m | 2,55 m | Nincs |
| Női hármas | 3 | 2 | 8 x 4 m | 2,45 m | Csak nők |
| Vegyes hármas | 3 | 2 | 9 x 4 m | 2,5 m | Min. 1 nő |
| 3 | 2 | 10 x 5 m | 2,55 m | Nincs | |
| 4 | 2 | 11 x 5 m | 2,5 m | Min. 1 nő | |
| 5 | 2 | 12 x 5 m | 2,5 m | Min. 2 nő | |
| 6 | 3 | 12 x 6 m | 2,5 m | Min. 2 nő |
A Férfi szakág kiegészítő szabályai
Nincs korlátozás
A részvételi lehetőségek maximalizálása érdekében a férfi szakágakban nincs a csapatok nemi összetételére vonatkozó előírás, korlátozás. Ennek értelmében a férfi versenyeken bármilyen összetételben el lehet indulni.
Esélykiegyenlítés
Az esélykiegyenlítés érdekében a férfi szakágakban elinduló csapatok közül azoknál, amelyek kizárólag nőkből, vagy 16 év alatti, vagy 55 év feletti játékosokból állnak, a szakági előírások szerinti számnál eggyel több játékos tartózkodhat a pályán. A különböző jogcímeken járó kiegyenlítési kedvezmények nem halmozhatók.
Jogosultsági szabályok
A többszintű szabályrendszert kiegészítő jogosultsági feltételrendszer határozza meg az egyes versenyeken való részvételt. A jogosultsági feltételrendszer három részből épül fel: a játékosok csoportosítása, a tagsági követelmények és a versenytípusok. A versenyen történő részvételhez minden csapattagnak meg kell felelnie ezeknek a feltételeknek.
Játékosok csoportosítása
Ezek lényegében a kiegyensúlyozott verseny érdekében megalkotott kor- és képességszint osztályok. Konkrét példák arra, hogyan érdemes valamilyen szempont szerinti osztályokba sorolni a játékosokat az esélyegyenlőség biztosításért.
Korcsoportok
A játékosokat korcsoportokba kell sorolni, hogy mindig a hasonló fizikai fejlettségű és tapasztalatú ellenfelek mérkőzzenek egymással.
- Ifjúsági: 16 év alatt; fiatalabb játékosok számára tervezve, a fejlődésre és a szórakozásra összpontosítva.
- Junior: 25 év alattiak;
- Felnőtt: 25-55 év; a legtöbb sport standard korosztálya.
- Szenior: 55 év felett; az idősebb játékosok számára kitalált verseny korcsoport.
- Nyílt: Bármilyen korú játékos elindulhatnak.
Képességcsoportok
A játékosokat saját megítélésük és a versenytapasztalataik alapján képességcsoportokba kell sorolni.
- Kezdő: saját besorolás, de a korábbi versenyek győztesei nem tartozhatnak ide.
- Középhaladó: saját besorolás vagy korábbi verseny megnyerés alapján.
- Haladó: Aktív vagy nemrég még aktív röplabdázók.
- Abszolút: Bármilyen képességű játékosok elindulhatnak.
Tagsági követelmények
A versenykiírásokban előírt tagsági követelmények olyan kötelezően elvárt szervezeti kapcsolatok, amelyek meghatározzák a csapatok és a játékosok részvételi jogát az adott viadalon.
- Nyílt: A részvétel korlátlan; minden egyén és csapat szívesen látott.
- Klub: A csapatoknak a kiírásban megadott klubokhoz kell tartozniuk.
- Vállalati: A csapatok tagjainak egy bizonyos vállalati kör alkalmazottainak kell lenniük.
- Közösségi: A csapattagoknak a családtagok kózül vagy valamilyen baráti kör tagjaiból kell kikerülniük az ilyen versenyeken.
Versenytípusok
A versenytípusok a versenylebonyolítás jellegét határozzák meg.
- Sztenderd: Ezek a versenyek mindenben a hivatalos aQuolley szabályokat követik.
- Regionális: Az ilyen versenyek is a hivatalos szabályokat követik, de valamilyen, a helyszínhez köthető módosító kiegészítésekkel.
- Sorsolt: A csapatok összetételét a verseny kezdetekor sorsolással határozzák meg
Letöltések
Az aQuolley sportok
Az aQuolley pályákon hat különböző vízi sportág űzhető, ezek gyűjtőneve: ’aQuolley sportok’. Mindegyik sportnak megvannak a maga sajátos játékvariációi, szabályai és versenyrendszerei. Ezen az oldalon elterjedtsége miatt csak az aquolley (víziröplabda) szabályai kerülnek részletesen bemutatásra.
Aquolley
Víziröplabda: A röplabda 0,7 és 1,3 méter közötti mélységű vízben történő játékra adaptált változata, állítható méretű térfelekkel, hálóval és speciális labdával.
Vízi lábtenisz
A lábtenisz vízi közegre átalakított változata, speciális, a víz tetejéről is felpattanni képes labdával; a háló a vízmélység függvényében akár az eredeti 1,1 méteres magasságra is leengedhető.
Vízi tenisz
A strandtenisz vízben történő játékra kialakított változata, strandtenisz ütővel és labdával; 1,6 -1,9 méter közötti magasságra beállított hálóval.
Vízi tollaslabda
Hagyományos tollaslabda ütővel és tollaslabdával játszható, vízi környezetre optimalizált tollaslabda; 1,6 -1,9 méter közötti magasságra állított hálóval.
Vízi kézilabda
A strandkézilabda vízre adaptált változata két kapuval, speciális labdával, és igény esetén harmadoló vonalakkal, ha a játékosok a strandkézilabda szabályait kívánják alkalmazni.
Vízi fejelés
A fejelés vízre kifejlesztett változata két kapuval, speciális labdával, és igény esetén térfélválasztó vonallal, ha a résztvevők azt a változatot részesítik előnyben, ahol mezőnyjátékosok nem akadályozhatják az ellenfél támadását.